Erre akkor döbbentem rá, amikor szépen termést hozó szilvafánk gyümölcseit szedegettem a szalmasárgára fakult fûrôl... Egy gyerekkori, majdnem elfeledett emlék ugrott be a nagymamámnál töltött nyarakról, a fortyogó szilvalekvár illatáról, és arról, hogy amikor réges régen a szilvát szedtük, bizony már 'fenyegetô' közelségben volt az iskolakezdés ideje.
Felnôtt fejjel, elhivatott pedagógusként teljesen mást jelent számomra a szeptember szó, mint hajdanán, amikor már a 'matematika füzet' szó hallatán is görcsbe rándult a gyomrom. Pedig én annyira, de annyira szerettem volna kitûnô bizonyítvánnyal örömet okozni magamnak, és drága Szüleimnek! Nem sikerült, legalábbis az alap- és középfokú tanulmányaim során soha. Késôbb már igen, na de hát akkor már ugye FÖLNÔTT voltam.
Tudom, hogy az idô - bár relatív fogalom, de akkor is - gyorsan telik, mégis most, e nyár végén termô gyümölcs szedegetése során ébredtem csak tudatára annak, hogy lassan nyugtázhatjuk, hogy végképp befellegzett a nyári "na jó, ma nem kelek fel olyan korán" meg a "végül is honap is lesz idôm megcsinálni" típusú önvígasztalgató, lustaság-gyanús kijelentéseknek.
Ezen a nyárutón már vár egy új közösség, új munkatársakkal, és nagyon, de nagyon boldog és hálás vagyok, hogy olyan helyre szánt és vezetett engem az Úr, ahol a tapasztalatom és tudásom legjavát adva segíthetem fiatal lelkektestekelmék boldogulását a földi világban. Nem lesz könnyû, tudom. Mégis a szívemnek kedves hivatás, vagy még inkább szolgálat az, ami hamarosan kezdetét veszi az életemben. Bátran, elszántan és kíváncsian várom az új tanévet. Szeretném magamnak bebizonyítani, hogy az én nagyszabású tervem - aki ismer, tudja mirôl írok itt - egy napon megvalósulhasson.
Szemlátomást minden szükséges képességet, utat-módot, tudást megkapok hozzá, hogy aztán kamatostul szolgáltathassam vissza, pont ugyanoda, ahonnan érkezik.
Most pedig megyek, feldolgozom és lefagyasztom a friss gyümölcsöt. Idén befôzésre nem vagyok még lélekben felkészülve. Istennek hála, nincs is rá szûkség, hiszen Nagymamikám lekvárjainak ízét még mindig élvezhetjük. Adja az ég hogy még sokáig ìgy legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése